|
1. A Központi Bizottság értékelte a 2010. évi parlamenti választások első fordulója nyomán kialakult helyzetet.
A választásokra olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi és a magyar kapitalizmus válságban van. Ez a helyzet súlyos társadalmi konfliktusok veszélyét rejtette és rejti magában. Megindult a tőke és a munka ellentétének kiéleződése, hiszen a tőke a válságot a dolgozók rovására igyekezett megoldani. A tőke ezért mindent megtett, hogy elkerülje a szociális konfliktus erősödését, kiküszöbölje a magyar kapitalizmust fenyegető veszélyeket.
Az eddigi MSZP-SZDSZ kormányzás helyébe a Fidesz-KDNP kormányzása lép, amely a nagy választási siker birtokában képes lehet stabilizálni a magyar kapitalizmust.
A választások nem jelentenek fordulatot a magyar munkások, a magyar dolgozók életében. A tőkésosztály eddig kormányzó pártjait felváltotta a tőkésosztály érdekeit kifejező másik politikai csoportosulás. A Fidesz-KDNP azzal nyerte a választást, hogy azt ígérte, amit az emberek hallani akartak. Ezek az ígéretek azonban aligha valósulnak meg, hiszen a Fidesznek ehhez korlátoznia kellene a külföldi tőkét és a magyar nagytőkét, és ezt bizonyosan nem vállalják.
A választások nyomán a Jobbik Magyarország egyik legerősebb pártja lett. A Jobbikot a tőke teremtette meg azzal a céllal, hogy az elégedetlen rétegeket a kapitalizmus keretei között tartsa. A Jobbik soha nem fogja kivinni az embereket a kapitalizmusból.
A tőke ugyancsak megteremtette a LMP-t annak érdekében, hogy a jelentős amerikai támogatást élvező párt az eddigi SZDSZ helyébe lépve lekösse a liberális polgári, értelmiségi erőket.
A 2010-es választás a polgári Magyarország eddigi legantidemokratikusabb választása volt. A nagy pártok a tömeges és intenzív kopogtatócédula-gyűjtéssel lélektani nyomás alá helyezték az embereket. A kisebb pártokat szinte kiszorították a jelöltállításból. Milliókat fosztottak meg attól, hogy érdekeik bejussanak a parlamentbe.
2. A Munkáspárt a 2010. évi választásokon megmutatta, hogy él és küzd a kapitalizmus ellen. Négy éves munkájával elősegítette a szocialista-liberális kormány leváltását. Ugyanakkor kevés egyéni jelöltet tudott állítani, s nem tudta bejuttatni jelöltjeit a parlamentbe. A párt nem volt képes országos listát állítani, ami pedig átgondolt munka esetén lehetséges lett volna. A párt nem tudta elérni az egy százalékot, ami a költségvetési támogatáshoz szükséges.
A Munkáspárt sikertelensége több tényezőre vezethető vissza. Szerepet játszottak a Munkáspárttól független tényezők, az a tény, hogy húsz év alatt a magyar kapitalizmus gyökeret vert, s bármennyire is panaszkodnak az emberek, nem látnak más utat. A tőkés média manipulálta az embereket, s a saját helyzetüket sem képesek felismerni.
Szerepük volt a Munkáspárt helyzetét huzamosabb ideje befolyásoló tényezőknek, mindenekelőtt a párt elöregedésének és szervezeti gyengülésének. Az okok között szerepelnek azonban a választási munka előkészítése és lebonyolítása során jelentkező problémák, tévedések és hibák is.
A tapasztalat azt mutatja, hogy szervezeteink ott voltak képesek sikert elérni, ahol rendszeresen folyt a munka, többé-kevésbé rendelkeznek társadalmi kapcsolatokkal és a kopogtatócédula-gyűjtés időszakában képesek voltak jelentős többletmunkát kifejteni. Ahol e két tényező bármelyike hiányzott, nem értünk el eredményt.
A Központi Bizottság úgy véli: őszintén kell beszélni a párt különböző szintű vezetőinek és a párt tagjainak felelősségéről is. Nem megengedhető, hogy jó határozatokat hozunk, de azokat nem hajtjuk végre. Elfogadhatatlan az egymásra mutogatás. Nem azt kell magyarázni, hogy valamit miért nem lehet megoldani, hanem a lehetséges megoldásokat kell keresni. Felelősség terheli sok párttagunkat is. Felelős az a párttag, aki dolgozhatott volna többet is, de inkább kibúvókat keresett.
3. A Központi Bizottság kijelenti: a Magyar Kommunista Munkáspártnak léteznie kell a jövőben is. A párt nem adhatja fel a harcot a kapitalizmus ellen.
A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a párt jövőjéről közösen kell gondolkodnunk és döntenünk. Szükség van új szervezeti modellekre, amelyek lehetővé teszik az új, fiatal érdeklődők bevonását, olyan körülmények teremtését, ahol a fiatalok jól érzik magukat. Erős központra és fegyelmezett szervezetekre, tagokra van szükség. A pártmunka fő irányát a napi politikai munkára kell helyezni. Nyitnunk kell a szakszervezetek, dolgozói kollektívák felé. Alapvető jelentősége van az ideológiai munkának és a tanulásnak. Meg kell tanulnunk komolyan felhasználni az Internetet és más technikai eszközöket.
A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt jövőjéről beszélgessünk a párt minden tagjával. Minden párttag nyilatkozzon arról, hogy mit vállal, milyen anyagi áldozatra hajlandó. A párt elnöke személyesen beszélgessen el a Központi Bizottság tagjaival, a megyei és budapesti elnökségek tagjaival. A megyei és budapesti elnökök személyesen beszélgessenek a területükön élő párttagokkal. A beszélgetés eredményeként a párttagok írásban nyilatkozzanak vállalásaikról, s ezt a tagkönyvben tett bejegyzés rögzítse.
A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a közös gondolkodás jegyében készítsük elő a párt következő kongresszusát. A kongresszust tervezzük az önkormányzati választások után, 2010 decemberére.
Az Elnökség a Központi Bizottság júniusi ülésén tegyen javaslatot a központ üzemeltetésére, A Szabadság működtetésére.
Mérjük fel az önkormányzati választásokon való részvételünk lehetőségeit, és a Központi Bizottság döntsön erről.
Budapest, 2010. április 17.
Magyar Kommunista Munkáspárt
Központi Bizottsága
|
